Kacsa kézbáb
A rút kiskacsa Hans Christian Andersen 1843-ban íródott, jól ismert meséje. A történet egy kiskacsáról szól, akit születése óta kiközösítenek társai, állítólagos csúnyasága miatt, és ezért bánatában és szégyenében elvándorol. Betéved egy öregasszonyhoz, hogy nála éljen, de ott is kinevetik a ház lakói. Főhősünk bánatában tovább vándorol, ahol egy hattyúrajjal találkozik. Tetszenek neki a hattyúk, és közéjük szeretne csatlakozni, de túl fiatal, és még nem tud repülni. Szerencsétlen sorsú kiskacsára ráadásul a tél is beköszönt, és egy farmer hazaviszi a házába, nehogy megfagyjon. A kiskacsa azonban nem érzi itt jól magát, és elmegy és egy barlangban tengeti életét. Mire vége a télnek, főhősünk már teljesen felnőtt, és beköltözik a hattyúkhoz, gondolván, hogy nem baj, hogy megeszik, úgysem valami szép látvány. Mikor azonban belenéz a víz tükrébe, látja, hogy ő maga is hattyúvá változott. A többi hattyú felszáll a levegőbe, és az egykori rút kiskacsa, most már gyönyörű hattyú csatlakozik hozzájuk.
Kézbábok
Kedves kézbábjaink célja, hogy gyermekeinket a legautentikusabb módon taníthassuk a világról a meséken keresztül. Mindamellett, hogy a család közösen szórakozik, az apróság személyiségének harmonikus fejlődését, kreativitását és szociális kapcsolatait is eredményesen fejleszti. Kézbábjaink között megtalálhatók az állat és ember figurák is, melyekkel a legtöbb népmese eljátszható. Állat kézbábjaink segítségével megmutathatjuk a legkisebbeknek, hogy milyen állatokkal találkozhatnak a nagyvilágban és megtaníthatjuk őket az állatok szeretetére. Ember bábjaink esetében pedig akár a családi kapcsolatokat és a népi motívumokat is megmutathatjuk nekik.
